Reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. A szememet alig
bírtam kinyitni, de amikor sikerült igencsak ledöbbentem. Nem a saját szobámba
voltam, sőt elég valószínű, hogy már megint egy idegennél kötöttem ki. Ahogy
jobban megnéztem a szobát gyorsan feltűnt, hogy egy hotel szoba lehet, mivel minden
fehér volt és semmi személyes tárgy nem volt a szobában. Erőt gyűjtöttem és
oldalra fordultam, hogy megnézzem ki fekszik mellettem. Meglepődtem, hisz senki
nem volt az ágyban, de látszott, hogy nem rég kelhetett fel. Ahogy egyre jobban kezdtem ébredezni, feltűnt, hogy nem a saját ruhám van rajtam. Egy póló ami kicsit
nagy volt rám és egy boxer. Várjunk, mi? Egy boxer? Ez meg picsát keres rajtam
és hol vannak a ruháim? Kipattantam az ágyból és gyorsan körbenéztem. Sehol se
találtam az előző napi vagyis mai ruháimat. Úgy döntöttem, hogy egyszer végülis
le kell lépnem, megnézem merre van a kifele vezető út. Ahogy kiléptem a
szobából egy kisebb folyosón találtam magam. Jézusom hol vagyok? Mi ez az
elnöki lakosztály? Az ajtóval szemben volt egy kis komód amin megláttam a
táskám. Gyorsan előhalásztam belőle a telefonom és megnéztem. Már dél volt, és
Anne nagyjából 10x hívott. Írtam neki egy sms-t, hogy minden rendben és
nemsokára otthon vagyok ne aggódjon. Ezután hangokat hallottam a folyosó
végéről. Kicsit megijedtem, ugyanis ahogy kivettem a különböző hangokat tuti,
hogy többen voltak. Istenem csak ne ismerjenek meg. Elindultam a hangok
irányába és óvatosan benyitottam a szobába. Hirtelen 3 szempár szegeződött rám.
Én csak álltam ott és ijedten bámultam rájuk.
- Jó reggelt Mia- köszöntött az egyik. Kicsit magasabb volt
nálam, göndör haja és nagyon szép zöld szemei voltak. Én csak értetlenül
néztem, de valahogy nem jutott eszembe a neve.
- Jó reggelt … ööö…- motyogtam és reméltem, hogy túlélem ezt
a kínos helyzetet és minél hamarabb leléphetek.
- Harry vagyok.. amúgy- mosolygott és láttam rajta, hogy
élvezi a helyzetet. – Ő ott Louis- mutatott a szőkesbarna hajú csíkos pólójú
fiúra, aki csak intett egyet és tovább bújta a telefonját. – Én pedig Zayn
vagyok – jött oda egy kicsit sötétebb bőrű és barna hajú srác.
- Szia- mondtam és reméltem tényleg hamar túl leszek ezen. –
Meg tudja valaki mondani, hogy hol van a ruhám ami rajtam volt? Ha nem baj
akkor lelépnék- hadartam és végig néztem a fiúkon. Egyszerűen nem emlékszem
semmire és senkire.
- Én tegnap láttam rajtad- viccelődött Louis és felállt a
kanapéról majd kinézett az ablakon.
- A helyedben pedig a menetelt, nem sürgetném annyira. Tele
van az utca fotósokkal. Gondolom nem akarsz a címlapokon pózolni – mondta már
kicsit gúnyos hangnemben.
- Úristen… ezt nem mondjátok… már tudom honnan vagytok
ismerősek. – fakadtam ki. Mire ők csak nevettek.
- Nyugi mi is ismerünk téged. Legalábbis a sorozatodból,
amit amúgy majdnem mindig nézünk. Igaz? – bökte oldalba Harry Louis-t mire ő
csak bólogatott.
- Akkor ha már ilyen ismerős légkörbe kerültem. Valaki
kifejtené mi történt tegnap? Nem kell kímélni semmi mocskos részletről, de ha
van is akkor maradjon köztünk ha lehet – mondtam és lehuppantam a kanapéra. –
Ráérek amíg a rajongóitok felszívódnak és meg lesznek a ruháim. Szóval
figyelek. – jelentettem ki. Ők csak összenéztek, de szerintem nem hitték el, hogy semmire nem emlékezem.
- Hát az úgy volt- kezdte Harry- hogy táncoltunk a bárban.
Majd odajött a barátnőd, hogy ő most lelép valami palival, de te csak
bólogattál és dőlöngéltél. Aztán mikor láttuk, hogy nem javul az állapotod
eldöntöttük, hogy hazaviszünk. Na és itt volt a probléma. Nem volt nálad a
kulcsod. Ezért hoztunk ide. Ahol amúgy magadtól öltöztél át és magadtól dőltél
be az ágyamba. Én pedig nem akartam a kanapén aludni. – fejezte be egy nagy
sóhajjal. Kicsit meglepődtem, hogy semmi extrém nem történt, bár örülök is.
Kicsit fiatal hozzám.
- Hú akkor jó. Megkeresem a cuccom és már itt sem vagyok. –
mondtam és elindultam vissza a szoba felé. Útközben benéztem a fürdőbe, hogy
megnézzem, hogy festek. Hát mit ne mondjak voltam már jobb passzban is.
Megmostam az arcom és összekötöttem a hajam. Mikor felnéztem megpillantottam
magam mögött a ruhám. Gyorsan kibújtam a pólóból meg a boxerből és felvettem a
kicsit gyűrött ruhámat. Mikor végeztem, és kimentem pont beleütköztem Louis
–ba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése